Letenye
A Horvátországgal közös határon fekvő Letenye város területén épült meg 2008-ban a Zrínyi Miklós híd, amely összeköti az M7-es autópályát az A4-es autópályával. Átadása után megszakítás nélkül lehet autópályán utazni Budapest és Zágráb között.

A városon átfolyik a Mura folyó, a közelében található a Budafapusztai arborétum és a Kistolmácsi-tó, amelyek kiváló lehetőséget nyújtanak a pihenni, illetve kirándulni vágyóknak. Letenye egyik legszebb látnivalója a Szapáry–Andrássy-kastély és az annak parkjában álló letenyei platán, amelynek lombkoronájának átmérője meghaladja a 36 métert.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- „Murafölde kerekező” Kistolmácsról
- Pannon Pleasure 5. - Lenti - Kerkateskánd - Kerkaszentkirály - Murarátka - Letenye
- Zala két keréken: 7 napos túra 2.
- Zala két keréken: Zalakaros - Zalaegerszeg (7 napos túra, alternatív útvonal, 226 km)
- Zala Zöld Szíve: Letenyétől Kistolmácsig

Látnivalók
Szapáry-Andrássy-kastély A XVIII. század közepén a Szapáry család építtette a barokk kastélyt, amit később klasszicista, majd eklektikus stílusúra alakítottak. A kastély parkjában áll a 2010-es Év fája, egy több száz éves gigantikus platánfa. Az épületben ma művelődési ház, múzeum és mozi működik.

Mura folyó A hajdani történelmi határ ma ismét az a szeszélyesen kanyargó folyó, ami az itt élő szlovén, magyar és horvát embereket összeköti. Magyarországon 48 km hosszan követhetjük a Murát, míg végül Zala és Somogy megye határán beletorkollik a Drávába.
Szőlőhegyek népi építészete A Zalai borvidék egy része Letenye és Zajk között, összefüggő szőlőterületként terül el. Ezt a területet nem csak az ínycsiklandó borok, hanem a még fellelhető népi építészeti elemek miatt is érdemes felkeresni. Az Öreg-hegyen például felújított boronapincébe látogathatunk el.

Termálfürdő A leginkább termálvizes strandnak nevezhető letenyei termálfürdőben 4 medence (nagy-, gyermek-, tan- és ülőmedence) várja a pihenni vágyókat. A Szapáry–Andrássy-kastély ősparkjában elterülő fürdő csak a nyári szezonban tart nyitva.
Szentháromság-templom Letenye késő barokk stílusú, műemléki védelem alatt álló római katolikus templomát II. Szapáry Péter gróf és felesége építtette a XVIII. század második felében.

Egyéb látnivalók: Arany Bárány Fogadó (az 1800-as években épült barokk fogadó épülete), Kossuth Lajos-szobor (Polgármesteri Hivatal előtti parkban), Felszabadulási emlékmű, I. világháborús emlékmű.
Éves rendezvények: 'Mura-menti Napok (augusztus): 2011-ben 28. alkalommal rendezték meg a többnapos fesztivált. Programjában népdal- és néptáncfesztivál, gasztronómiai és tájbor-bemutatók, fúvósfesztivál, sportesemények, reneszánsz vásári sokadalom és helytörténeti bemutatók szerepelnek. Mura-hídi vásár (szeptember) Rövidebb múltra tekint vissza Letenye és horvát testvértelepülése, Perlak (Prelog) közös rendezvénye, a régi Mura-híd két oldalán megtartott kétnapos vásár a környező települések termelőinek és kézműveseinek bemutatkozásával, kulturális és gasztronómiai programokkal színesítve.
Története
A várost egy 1341-ben kelt dokumentumban említik először, akkor Letyne néven, amely a szláv eredetű "leto" szóból ered, jelentése: nyár. Ebben az időben a Széchy család tulajdonában állt a környéken kiemelkedően fontos település. 1367-ben I. Lajos vásártartási jogot adott Letenyének, 1498-tól kezdve pedig mezővárosnak számított.
A város több alkalommal is elpusztult a török hódoltság korában, aminek következtében a XVII. század végére elvesztette mezőváros jellegét. Ezek után még a pestis járvány is megtizedelte a lakosságot.

Letenyén 1923 óta működik határátkelőhely, aminek hatására az 1930-as években fejlődésnek indult. A XX. század első felében jelentősen megnőtt a település területe, hiszen 1929-ben Bécet, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták Letenyéhez. 1989-ben kapta meg a városi címet.