2014-ben adták át a Bödeháza és Zsitkóc között található Barátság parkot, amelyet a zöldhatáron, az egykori szekérút mellett alakítottak ki. A park ma is emlékeztet 2004-re, amikor a két település polgárai együtt ünnepelték Szlovénia és Magyarország EU-csatlakozását. A parkban kapott helyet a „Határtalan Madár” emlékmű, Balog Anita és Árvay László képzőművészek alkotása. A madár mint a szabadság jelképe, az egykoron a két szomszédos falu között húzódott vasfüggöny, a szögesdrót maradványaiból készült. A parkban kereszt áll a határ tényleges helyén, illetve egy emlékmű a 2004 május 1-i EU csatlakozás időpontjával. Mind a szlovén, mind a magyar oldalon pihenőhelyet alakítottak ki.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Utunkat keleti irányba kezdjük Szentistvánlak felé.

Eredeti neve Jósec, amit még a XIX. század végén változtattak Szentistvánlakra. 1935-ben elvesztette önálló település státuszát és Bödeházához csatolták. A kis településrész a hetési falvak jellegzetességeit viseli.

Mit is jelent a Hetés szó? Hetés tájegységi és néprajzi fogalom. A legelterjedtebb vélemény szerint a hetes számnévvel függ össze, tehát Hetés a 7 különböző, „-háza” végződésű falut jelöli: Gálháza, Pálháza, Szijártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Göntérháza, Nyakasháza. Ezek közül Pálháza és Gálháza a török háborúk idején pusztultak el, lakóik a mai Zalaszombatfát alapították. Nyakasháza ma nem lakott vidék, csak dűlőnév őrzi a település 600 éves múltját. A Hetés, mint tájegység Zala megye délnyugati csücskében helyezkedik el, a Kerkától délnyugatra, a szlovén határ közvetlen közelében, a Göcsej mellett háromszög alakban. Hetés népe magyar, de nyugaton széles körívben szlovénekkel szomszédos. Délre a Lendva és a Mura közti falvakat szlovén és horvát nyelvterület határolja. Hetés vidéke egészen sík, északkeleti és délkeleti határai viszont dombokon végződnek. Hetés központja a trianoni szerződésig Dobronak (Szlovénia) volt.

• 

• 

• 

• 

• 

Szentistvánlakon a földútnál forduljunk északnak a nagy Z és a Z– turistajelzésen.

A Z– jelzést felváltja a Z▲ nyugati irányba. Itt már a Riganóci-szőlőhegyen járunk. Ezt a területet a magyar–szlovén határ vágja ketté. Nagyobbik fele Szlovéniához tartozik, ma már présházakat, pincéket csak a szlovén oldalon találunk. A hegy magyarországi része egykor Jósechez tartozott. A Riganóci-hegy legmagasabb pontjára a jugoszláv határőrök magasfigyelőt („mafit”) építettek, alatta pedig vasbeton bunkert alakítottak ki. A toronyból szép időben megfigyelhető volt a Lendva-hegy felé húzódó határvonal és a Hetés egész területe.

• 

• 

A kilátótól délre folytassuk utunkat a „Csikólegelő” elnevezésű terület mentén. Zsitkóchoz közelebb eső földúton térjünk északkeleti irányba. Hamarosan visszaérünk a kiindulási pontra.

Bödeháza erdei kirándulóhely A Hetés tájegység Zala megye délnyugati csücskében helyezkedik el, a Kerkától délnyugatra, a szlovén határ közvetlen közelében, a Göcsej mellett háromszög alakban. Egyik apró falva Bödeháza, szinte a szlovén határon fekszik. Innen indulva ajánlunk három gyalogos és három kerékpáros túrát.