Nógrádi vár
Nógrád község és Nógrád megye névadója a település déli részén magasodó nógrádi vár, amely a megye legrégebbi vára.
A romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújtó nógrádi várat már messziről észreveszi a látogató. Érdekesség, hogy a Börzsöny keleti szélén álló vár egy mindössze 60 méterrel a környező síkság fölé magasodó andezitkúpon épült. Nincsen pontos adatunk a vár keletkezéséről, de valószínűleg már a népvándorlás korában állt földvár a nógrádi vár helyén. Később az itt élő szláv és bolgár népek a hegyen kővárat építettek, amelyet Novigradnak, vagyis Újvárnak neveztek.

A vár első írásos említése egy 1108-ban kelt dokumentumból származik, 1274-ben pedig mint királyi erősségről olvashatunk róla. A korábban királyi kézben lévő várat és a környező birtokot a XIII. század második felében a váci püspökségnek adományozta az uralkodó. Mátyás király korában Báthory Miklós váci püspök felügyelete mellett helyreállították az évek során romossá vált várat, valamint a mára csak csonka maradványaiban látható belsővár is ebben az időben épült. Szintén a XV. század végéről származik az a háromemeletes reneszánsz torony, amelynek csonkja ma messziről jelzi a kirándulóknak a nógrádi várrom helyét. Ugyanekkor készült el a reneszánsz palotaszárny is. Ezeknek az építkezéseknek állíthatott emléket a várban talált sárkányos, farkasfog díszítésű Báthory címer, amelyen az 1483-as évszám olvasható.

-
Foto: funiQ -
Foto: funiQ -
Foto: funiQ -
Foto: funiQ -
Foto: funiQ
1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott a helyőrség, így az ellenség harc nélkül foglalhatta el a várat. Ötven évvel később, 1594-ben sikerült visszafoglalni a várat, amit 600 főnyi őrség szállt meg. 1663-ban a törökök másodszor is megpróbálták bevenni a nógrádi várat, amit az őrség 27 napi ostrom után kénytelen volt átengedni.
1685 nyarán villám csapott a belsővár öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. A hatalmas robbanás megsemmisítette a belsővárat, amivel gyakorlatilag védhetetlenné vált a vár. Ezután a törökök a még megmaradt részeket is felgyújtották, mielőtt elhagyták az építményt. A XVIII. század elején ugyan elkezdték a vár helyreállítását és megerősítését, de mivel még így sem lett volna alkalmas egy komolyabb ostrom esetén a védelemre, a császári csapatok közeledtének hírére a kurucok lerombolták azt. A vár ekkor veszítette el végleg a katonai jelentőségét. Ezt követően pedig az időjárás és a környéken lakók bontó kezei tovább pusztították a vár falait.

A XX. század közepén kisebb ásatást végeztek a belsővár árkában, de a helyreállítási és állagmegóvási munkálatokat csak 1997-ben kezdték meg. Ekkoriban kapott tetőt a rondella, és állították fel az Országzászlót. A meglehetősen romos vár falairól és bástyájáról csodás kilátás nyílik Nógrádra és a Börzsönyre.

-
Foto: funiQ -
Foto: funiQ -
Foto: funiQ -
Foto: funiQ
Az egész évben szabadon, ingyenesen látogatható várat az Országos Kéktúráról kiágazó kék rom jelzésen is elérhetjük. A várhegy északi tövében a régmúlt szőlőtermesztését idéző hangulatos pincesort találunk.
A sarokbástya alatt Millecentenáriumi emlékmű áll a magyar honfoglaló vezérek képmásainak kopjafáival. A hét vezér mellett Árpádnak is van kopjafája.
