funiQ logo

This article is not available in Deutsch. This is the Ungarisch version of the article.

Nagymaros

Évente több tízezer turistát vonz a Dunakanyar egyik gyöngyszemének számító város, Nagymaros. Az üdülők és kirándulók körében egyaránt nagy népszerűségnek örvendő településen áthalad az Országos Kéktúra útvonala, de nem csak ezt járva juthatunk el Nagymaros igazán szép területeire, hiszen a környéket behálózzák a túra és kerékpáros útvonalak. A nemzetközi kajaktúrának, a Duna-túrának is itt találjuk az első állomását.

Duna-parti pihenőhely Nagymaroson, ahonnan igazán szép kilátás nyílik a Visegrádi Fellegvárra
Duna-parti pihenőhely Nagymaroson, ahonnan igazán szép kilátás nyílik a Visegrádi Fellegvárra Foto: funiQ

A város épített részeit körülölelő Duna-Ipoly Nemzeti Park és a szomszédos Börzsöny minden évszakban tartogat felfedezni való területeket, ahogy a Hegyes-tetőn álló kilátóból, vagy a Remete-barlang sziklájáról nézve is minden alkalommal új arcát mutatja a teljes szépségében belátható Dunakanyar.

A Nagymarosi Bringapontról pedig biciklit is bérelhetünk, ha két keréken közlekedve szeretnénk megismerni a környéket. A Duna-part mentén vezet a Béla király-sétány, amivel párhuzamos árnyas fák alatt húzódó bicikliút halad.

Ha egy kis nézőpont váltásra lenne szükségünk, a komp bármikor átszállít bennünket Visegrádra, ahol további túra útvonalak és érdekes látnivalók várnak ránk.

Növénytani különlegességnek számít a város feletti szelídgesztenyés, amit a hagyomány szerint Károly Róbert telepíttetett oda Itáliából hozatott szelídgesztenyefákból. Az olasz minta alapján parkszerűen, sétányokkal és pihenőkkel kialakított terület egy része azonban áldozatul esett a későbbi évszázadokban tömegesen épülő hétvégi házaknak és az Amerikából áthozott szelídgesztenye kéregrák elterjedésének. Ma már sokkal kisebb területen láthatjuk a több évszázados szelídgesztenye erdőt.

A XIX. század közepén Nagymaros déli határát a Zöldfa utca jelentette, ez volt a „Treschplatz”, vagyis cséplőhely. A vasútállomás megépülése után új házak, új utcák keletkeztek. Érdemes útba ejteni a Zöldfa utca bal oldalán lévő második házat. Ennek tégláin ugyanis a XX. század eleje óta sokan megörökítették ottlétüket, vicces üzenetet hagytak az utókornak vagy csak felírták valamelyikre nevüket. Ha van kedvünk, bogarásszunk ki néhány feliratot.

Két híres személy is Nagymarost választotta élete alkonyán lakhelyéül: egyikük Kittenberger Kálmán, Afrika-kutató, vadász, zoológus, a másikuk Pállya Celesztin, olasz születésű festőművész, akinek a Feszty-körkép nagy részét köszönhetjük. Celesztin életére is hatással volt a II. világháború: minden vagyonát szétzúzta egy bomba. Megmaradt kevéske pénzéből Nagymaroson kis házat vásárolt magának, ahol aztán 1948-ban utolérte a halál. A két férfiről 1-1 utcát neveztek el a városban.

Pállya Celesztin szobra
Pállya Celesztin szobra Foto: funiQ

Még egy kis érdekesség Nagymarosról: 1904-ben alakult meg a város férfikórusa, amely azóta az ország egyik legismertebb kórusává fejlődött.

Túraajánlatok

Kerékpártúrák:

biciklisek a Béla király sétány melletti bicikliúton
Biciklisek a Béla király sétány melletti bicikliúton Foto: funiQ

Látnivalók

Kálvária kápolna és stációk A XVIII. század második felében épült barokk stílusú kálvária kápolnától szép rálátás nyílik a visegrádi várra. A kálváriára vezető lépcsőket helyi családok építtették az 1920-as években, néhányuk neve még ma is látható a lépcsőfokokon.

Szent Rókus-kápolna 1770 körül építették a barokk stílusú, huszártornyos kápolnát. A 2005-ben felújított épület műemléki védelem alatt áll. Kinézetre sokban hasonlít Nagymaros másik kápolnájára, amely a kálvárián áll.

Református templom A XVIII. század utolsó évtizedében építették az akkor még torony nélküli épületet, amelyhez csak 1934-ben építettek tornyot, az akkori felújítás során.

Szent Kereszt felmagasztalása-templom A műemléki templomot a XIV. század elején kezdték építeni, tornya azonban csak 1509-re készült el. A gótikus és barokk stílusjegyeket is magán viselő templom mellett Szent Istvánt és Gizella királynét ábrázoló szoborpár áll.

Szent Kereszt felmagasztalása-templom tornya
Szent Kereszt felmagasztalása-templom tornya Foto: funiQ

Dunakanyar Kalandpark A Dunakanyar legnagyobb kalandparkjában több száz méternyi akadálypálya, három nehézségi szintű, 8 méter magas mászófal és 600 méter hosszú csúszópálya vár ránk. 3 éves kortól mindenki megtalálja a hozzá illő nehézségi szintű pályát.

Remete-barlang Nagymarostól 3 km-re, 215 méteres magasságban nyílik a Remete-barlang, ami a XI. században mesterségesen mélyített barlangok neve. A legtöbb igazán szép helyre nem könnyű az út, így van ez itt is. A Remete-völgy ösvényei meredekek és csúszósak, de felérve az elénk táruló panoráma mindenért kárpótol.

Julianus barát torony Az 1930-as évek végén építették 428 méteres magasságba a Julianus barát kilátót, amelyet 2013-ban teljes körűen felújítottak. A torony tetejéről szemkápráztató panorámában lehet részünk: lábaink előtt hever a Dunakanyar, a visegrádi Fellegvár és a környező táj színpompás domborulatai.

így néz ki a Dunakanyar a Julianus barát-toronyból
Így néz ki a Dunakanyar a Julianus barát-toronyból Foto: funiQ

Kittenberger Kálmán Nagymaroson Életének utolsó éveit nagymarosi házában töltötte a híres Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán. Az épület mögött látható a zoológus fából faragott mellszobra és kedvenc vadászkutyájának sírköve. A város főterén egy másik mellszobor áll, amelyet az első Vadászati Világkiállításon lepleztek le.

Egyéb látnivalók: Törökmezői Tanösvény, Törökmezői horgásztó, Szent Márton és a koldus szobra, Ereklyés Országzászló, Az Élet fája (a Csodaszarvast felidéző kút Seregi György alkotása), Árpád-házi Szent Erzsébet-szobor, Pállya Celesztin-szobor.

Története

Nagymaros területén belül és környékén többfelé találtak leleteket a kőkortól kezdve, ami bizonyítja, hogy a terület azóta folyamatosan lakott volt.

A középkorban alapított települést 1257-ben említik elsőként írásban, akkor Morus néven. Története szorosan összekapcsolódik Visegrádéval. A korábban a Rosd nemzetség birtokaihoz tartozó Marost 1285-ben IV. László király a visegrádi várhoz csatolta. A viszonylag sík területen elhelyezkedő település alkalmas helyszíne volt a lovagi játékoknak, amelyek főként Mátyás király idejében voltak népszerűek.

Visegrádi Fellegvár Nagymarosról nézve
Visegrádi Fellegvár Nagymarosról nézve Foto: funiQ

Azok az előkelőségek, akiknek Visegrádon, a királyi székhelyen már nem jutott hely, Maroson építtették fel palotájukat. Az Anjou királyok uralkodásának idején a település már az ország nevezetesebb városai között szerepelt.

Az Árpád-ház kihaltát követő trónviszályok idején Károly Róbertnek 1316-ban sikerült elfoglalnia Visegrádot. 1324-ben Maros lakóit Buda város kiváltságaival ruházta fel, és Marost Visegrád ikervárosának nevezte ki. Ekkor írásba is foglalta Maros kiváltságait, amelyek szerint a Dunán Győrtől Visegrádig és onnan Dunaföldvárig vámmentességet élveztek. Emellett szabad halászati jogot kaptak és egyéb engedményeket és mentességeket. Ám a lakosságot kötelezték a dunai viza halfaj halászatából egy negyed részt a királynak ajándékozni és évente három alkalommal az uralkodónak hozzá méltó ajándékkal kedveskedni. Az egyháznak pedig tizedet kellett szolgáltatni a megtermelt gabonából és borból. A királyon kívül vizafogásra kötelezte a várost a királyi birtok kezelője, a Pozsonyi Kamara is.

Károly Róbert király uralkodása alatt a település élete gyors fejlődésnek indult, mezőgazdasága virágzott. Uralkodása után utódai sorra megerősítették Marost a kiváltságokban, egészen a XV. század végéig.

különböző korok ablakai a Szent Kereszt felmagasztalása-templom falában
Különböző korok ablakai a Szent Kereszt felmagasztalása-templom falában Foto: funiQ

A tizenöt éves háború idején és az azt követő néhány évtizedben a marosiak hol benyújtották, hol visszakérték kiváltságaikat a pozsonyi Kamarától, akik több alkalommal kevesellték Maros ajándékait vagy azt, hogy a többi dunai halászó településhez képest ők csak a vizából szolgáltatják be a részüket, míg a többi település esetében a többi halból is részesültek.

A török hódoltság nem érintette jelentősen Nagymaros lakosságszámát, de a felszabadító harcok során a seregek a területen vonultak át, ami a XVII. század végére a város a hadak áldozatául esett. A város lakossága elmenekült, csak 1688-ban, a török kiűzése után tért vissza.

1700 nyarán I. Lipót király Konzin Valkard grófnak adományozta a visegrádi Fellegvárat, Nagymarost, Szentendrét valamint Kisoroszit. 1713-ban Valkard gróf meghalt, ekkor adományként gróf Stahremberg Tamás kapta meg a birtokokat. Azonban mint később kiderült, az adományozás mindkét esetben jogtalan volt. Az említett területek ugyanis koronabirtokok voltak, amelyeket még maga a király sem adományozhatott vagy adhatott el. A jogtalanul odaajándékozott Marost a Kamara vissza is váltotta a Stahrembergektől 1737-ben.

A török hódoltság kora, a Rákóczi-szabadságharc és az 1709-ben dúló pestisjárvány után jelentősen megfogyatkozott a lakosság, ezért 1715-1735 között katolikus vallású németeket telepítettek Nagymarosra.

német nyelvű üdvözlő tábla
Német nyelvű üdvözlő tábla Foto: funiQ

A XVIII. század végétől Nagymaros ismét fejlődésnek indult, jelentős volt ebben az időben a vízi kereskedelme Budapesttel és Béccsel. A vasútvonal megépülését követően vonattal is elérhetővé vált a főváros, Nagymaros pedig egyre népszerűbbé vált a nyaralók és túrázók körében.

A II. világháborúban a legtöbb német lakost kitelepítették, helyükre felvidéki magyarok költöztek.

A Dunakanyar szemet gyönyörködtető vonulatai a művészeket is vonzották. 1956-ban művésztelepet nyitott a kor néhány neves festője, köztük Vörös Géza, nagydobronyi festőművész. Több kiváló festő megfordult a művésztelepen, az itt készült alkotásokból rendszeres kiállításokat rendeztek. A művésztelep a Nagymaros-Bős vízerőmű építési munkálatainak megkezdésekor zárt be.

Magyarország és Szlovákia közös projektjének indult a komplex vízlépcső megépítése, amely elősegítette volna a Duna jobb hajózhatóságát, energiát termelt volna a két országnak és az árvízvédelemben is hasznos lett volna. Az építmény együttes részei lettek volna a Dunakilitinél épült mederzáró duzzasztómű, a Csallóközön végighúzódó üzemvízcsatorna, aminek a közepén lett volna a bősi erőmű és végül a nagymarosi vízlépcső. Az építkezést eredetileg 1990-re tervezték befejezni, ám végül sosem készült el. Eleinte mind a két ország gazdasági nehézségekbe ütközött, így nem tudták elkezdeni az építkezéseket. 1989-ben pedig környezetvédők és civilek tiltakozására a magyar kormány leállíttatta az építkezéseket, 3 évvel később pedig felbontotta a szerződést az akkor még csehszlovák másik féllel. Az egykori partnerek ezt követően 1992 végén a bősi erőmű csatornájába, vagyis szlovák területre terelte a Duna vizének közel 83%-át. Az ügy megoldására a két ország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, de az 5 évvel később kötelezte a feleket a fennálló probléma államközi rendezésére, ez azonban azóta sem történt meg. Ezzel a Nemzetközi Bíróság által a fennállása óta vizsgált 151 eset közül a bős-nagymarosi a leghosszabb ideje rendezetlenül maradt ügy.

Nagymaros 1996-ban kapott városi rangot.

Duna-part
Duna-part Foto: funiQ