A falu neve kiszáradt, kiszáradó völgyre utal (aszó = száraz). Első okleveles említése 1211-ben történt, de – mint oly sok helyen a Balaton-felvidéken – római emlékek is kerültek elő a földből. A középkori falu a török időkben elnéptelenedett, majd a XVIII. században magyar és német családokkal népesült be. A szomszédos Kövesd azonban nem települt újra, XIII. századi román stílusú (a szentélyrész gótikus, XV. sz.) templomának romja a vasút mellett látható. Faragott kő szentségtartóját a tihanyi kolostorépület múzeumában őrzik.